Elég lehet egy Facebook-komment vagy egy nyilatkozat, hogy civilek ellen indítson eljárást a Szuverenitásvédelmi Hivatal, véli a TASZ

Egyhetes csúszást követően, kedden késő este nyújtotta be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a „nemzeti szuverenitás védelméről” szóló törvényt, amely alapján felállítanák a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nevezett intézményt.

„Tágabb szabályozásról van szó ahhoz képest, amit a kormány kilátásba helyezett, hiszen korábban arról beszéltek, hogy a pártokra és a választáson induló egyesületekre fókuszál majd a jogszabály. Ősszel még az újságírókat és a civileket emlegette, pontosabban fenyegette Kocsis Máté, de a tervezet egy jóval tágabb kört érinthet” – mondta az rtl.hu kérdésére Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogi projektjének vezetője. Szerinte a tervezet legfontosabb és legváratlanabb eleme, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal olyan polgárokat is vizsgálat alá vonhat, akik nem hivatásszerűen vagy rendszeresen foglalkoznak a közélettel, viszont a hivatal azt feltételezi róluk, hogy valamilyen külföldi befolyás alatt dolgoznak, külföldi érdekeket akarnak érvényesíteni. 

Hogy mit jelent pontosan a külföldi befolyás?

Ez nem derül ki. Nem csak ez nem tisztázott, Döbrentey Dániel úgy látja: a jogszabálytervezet tele van olyan hiányosságokkal, amelyek az alkalmazhatóságot is kérdésessé teszik. Ráadásul az ilyen gumiszabályoknak jellemzően félelemkeltő hatásuk van, a szabályozatlanság miatt nem tudhatja senki, hogy mire számíthat. A Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárása például nem közigazgatási eljárás, a törvény pedig nem határozza meg, hogy akkor mégis micsoda: nincsenek határidők, jogorvoslati lehetőségek és alapvető fontosságú fogalmak is hiányoznak. Például az is, hogy mit jelent egy külföldi szerv vagy szervezet érdekében tevékenykedni, „tehát a hatalmi önkénynek is nagy tere van.”

 A törvénytervezet említ olyan eseteket, amikor valóban a külföldi források miatt vizsgál valakit, azonban olyanok is górcső alá és rosszérzetű jelentésekbe kerülhetnek, akiknek semmilyen anyagi kapcsolatuk nincsen semmilyen külföldi szervezettel.

„Elég egy olyan vélelem, feltételezés a hivatal részéről, hogy az illető külföldi érdekeket szolgál. Nincsen szükség közvetlen kapcsolata semmilyen külföldi szervezettel. A tervezet kitér az információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységre, ez ugyancsak nem kapott definíciót, így ebbe akár egy Facebook-komment is beleférhet. Itt jöhet képbe a sajtó is, amelyről külön nem rendelkezik a tervezet. Sőt, előfordulhat, hogy olyan ember ellen indul eljárás, aki az égvilágon semmilyen külföldi pénzt nem kapott, nem is foglalkozik hivatásszerűen közügyekkel, csak megszólalt valamilyen ügyben és emiatt a hivatal azt gondolja, hogy külföldi érdeket szolgálhat” – magyarázta Döbrentey Dániel. A tervezet három olyan esetkört határoz meg, amikor a hivatal eljárást indíthat:

1. Azon szervezetek vizsgálata, amelyek külföldről származó támogatást használnak fel és ez befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére. A TASZ értelmezése szerint külföldnek számít az Európai Unió is annak ellenére, hogy a közösségnek Magyarország is tagja.
2. Ugyanilyen, külföldi támogatást felhasználó szervezetek esetében vizsgálódhatnak, ha szerintük azok a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak vagy ilyet támogatnak. Döbrentey Dániel szerint itt arról lehet szó, amikor a szervezetek politikai kampányban érintettek.
3. A harmadik esetkör pedig a korábban is említett, teljesen homályos terület, amikor valaki „információt manipulál”, érdekképviseleti tevékenységet folytat, állami döntéshozatali folyamatban akar befolyást gyakorolni.

Hogy konkrétan mikor indít vizsgálatot a hivatal, egyértelműen milyen tevékenységekről van szó, nincsen benne a szabályozásban. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálata után az egyik lehetőség, hogy feljelentést tesznek, ha azt látják, hogy bűncselekmény vagy szabálysértés történt. Van egy másik hatáskörük is: jelentéseket készítenek, amelyekben megállapítják a vélt hiányosságokat, sérelmeket, ez esetben nem biztos, hogy eljárás is indul. 

De az biztos, hogy egy ilyen jelentésnek a nyilvánosságra hozása, illetve az ehhez szükséges információszerzés megbélyegző hatással bírhat

– tette hozzá a szakember.

Abban sem lehet teljesen tisztán látni, hogy milyen eszközöket kap a vizsgálatokhoz a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Ez már csak azért is fontos kérdés, mert februárban az Európai Parlament vizsgálóbizottsága is megállapította, hogy a Pegazus kémszoftver használatával súlyosan megsértették magyar állampolgárok alapjogait, erről az RTL Híradó is beszámolt:

Az asszociáció nem véletlen. Döbrentey Dániel kiemelte, hogy a tervezetben van egy újabb homályos megfogalmazás, ami azt fedheti, hogy a hivatal más állami vagy önkormányzati szervektől adatszolgáltatást kérhet. „Ez jelentheti szerintem azt is, hogy valamilyen hasonló megfigyelési eszközt bevonnak. Ami teljesen nyilvánvalóan le van írva, hogy ha valakit vizsgálat alá vonnak, akkor meg lehet hallgatni az adott szervezet munkatársait, be lehet tekinteni az iratokba, adathordozókba, számítógépekbe, másolatot is lehet készíteni az ott tárolt adatokról. Ez jelenthet olyan mobiltelefont is, ami részben privát használatú” – magyarázta a TASZ szakembere, majd arra is kitért, hogy 

az egyik legsúlyosabb beavatkozási lehetőség az, hogy a vizsgálat alá vont szerv vezetőit az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elé lehet idézni, ami ugyancsak stigmatizáló lehet. 

Az sem látszik, hogy a mostani jogi környezetben mit tehet az, akit nem megalapozottan, „ártatlanul” helyeznek vizsgálat alá és például adatokat gyűjtenek róla, megfigyelik valamilyen módon és bekerül a neve egy jelentésbe.

„A magyarországi jogi környezetben a megfigyelések ellen elég korlátozottan lehet fellépni, hiszen a titkosszolgálati megfigyelések feletti kontroll szabályozása problémás. Van olyan strasbourgi ítélet, ami kimondta: nincsen hatékony felügyelet a magyar titkosszolgálati szervek felett” – fogalmazott Döbrentey Dániel, aki szerint ennél fontosabb, hogy ha elfogadják a jogszabályt „akkor például egy olyan jelentésben, amit a Szuverenitásvédelmi Hivatal összeállít, bárkiről és bármilyen szervezetről írhatnak megállapításokat úgy, hogy nincsen ellene jogorvoslat”. A TASZ ezért és más, tucatnyi problémás pont miatt is úgy látja, hogy a tervezet nem állja ki a törvényesség próbáját, ellentétes az Alaptörvénnyel, amit ugyan – ahogyan ez számos alkalommal megtörtént – megcsavarhatnak a kormánypártok, azonban azon egyelőre nem tudnak változtatni, hogy Magyarország az Európa Tanács része, tehát a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának alávetve működik. „Elfogadjuk az ítéleteit – bár a végrehajtásukkal kapcsolatban erős hiányosságok vannak – és azokat a sztenderdeket, amiket Strasbourg megállapít. Nemzetközi szövetségi rendszerek részei vagyunk, amelyek bizonyos alapértékekkel járnak és a magyar kormány nem mehet szembe velük ilyen mértékben.”

Az sem tisztázott, hogy – ha valóban felállítják – a hivatalnál kik fogják a vizsgálatokat végezni, a személyi állományról ugyanis nincsenek pontos rendelkezések. Az viszont benne, van, hogy kik a vezetői, ez pedig a TASZ munkatársa szerint igencsak beszédes. 

Formálisan egy független hivatalról van szó, azonban a vezetőjét a miniszterelnök javaslatára nevezi ki a köztársasági elnök. Önmagában ezzel persze még nem lenne probléma, de a hivatal hatásköre miatt mégis az. Az már önmagában politikai döntés, hogy ki legyen a hivatal elnöke

 – mondta Döbrentey Dániel. Az biztos, hogy a hivatalnak saját állománya lesz, ami nem fonódik össze sem a rendőrséggel, sem a titkosszolgálatokkal. Az viszont nyitott kérdés, hogy milyen szakértelmet követelnek meg majd a munkatásaktól. 

A jogvédő szerint a kormány részéről ellentmondásos, hogy miközben szuverenitásvédelemről beszélnek, gyakran nyíltan kifejtették, hogy más országokban milyen választási eredmény állna szerintük Magyarország érdekében. „Például a Nyugat-Balkánon, de emlékezetes az is, amikor egy magyar pénzintézet adott kölcsönt Marine LePen elnökválasztási kampányára néhány éve.” 

Ajánló: Financial Times: Orbán Viktor utasítására hitelezte az MKB Bank Marine Le Pen kampányát

Jellemző, hogy a hasonló jogszabályokat a kormány a választások előtti időszakban lépteti hatályba, Döbrentey Dániel felelevenítette 2017-es civiltörvényt. A tervezetnek széleskörű következményei lehetnek. „Aki mondjuk úgy találkozik ezzel a jogszabállyal, hogy nem képzett jogi kérdésekben, de valamilyen közéleti aktivitása van, öncenzúrát gyakorolhat, félelmében visszafoghatja magát. Vegyük egy kistelepülés 1-2 fős civil szervezetét, ami nyert valamilyen uniós pályázaton. Ők valószínűleg bénultan fogják nézni, hogy mi történik körülöttük és önként fognak visszafogottabban viselkedni, vagy el sem indulnak a választásokon. Hiszen az egész üzenete az, hogy ami külföldről érkezik, az gyanús, problémás, és attól félni kell. De elismétlem: ez a törvény nem fogja kiállni a jogszerűség próbáját. A TASZ pedig segíteni fog azoknak a civileknek, szervezeteknek és újságíróknak, akiket meg akarnak hurcolni.”

Nyitókép: Magyar Polgári Szövetség tisztújító kongresszusán a Hungexpón 2023. november 18-án – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI